Press "Enter" to skip to content

A koronavírus és az influenza hatásai a krónikus tüdőbetegségek esetén

  • Beszélgetés a veszélyekről és tanácsokról Fischer professzorral

A koronavírus jelenleg sokakat nyugtalanít. Az olyan krónikus tüdőbetegséggel, mint az asztma, a COPD és a cisztás fibrózis, küzdő embereknek is okuk van az aggodalomra, hiszen ők is a rizikócsoportba tartoznak, ha a COVID-19 koronavírussal való fertőzés fenyegeti őket. Ezért kerestük fel Prof. Dr. Rainald Fischer pulmonológus professzort, akivel az aktuális helyzetről beszélgettünk. Interjúnkban feltárja a veszélyeztetettség okait, és ajánlásokkal látja el a tüdőbeteg pácienseket.

PARI-Blog: Miért tartoznak a krónikus tüdőbetegségekkel küzdő emberek, az asztmások, COPD-sek és a cisztás fibrózisosok a rizikócsoportba az influenza vagy a koronavírus esetén?

Prof. Dr. Rainald Fischer: A krónikus légzőszervi betegek nehezebben győzik le a vírusfertőzéseket, mivel a tüdő nyálkahártyáját a már fennálló betegség amúgy is megviseli. Ez különösen a cisztás fibrózisos betegekre igaz, akik tüdejében állandó bakteriális fertőzés van jelen, folyamatosan alapszintű tüdőgyulladást okozva.

ncov19
SARS-CoV-2

A koronavírus elsősorban a felső és az alsó légutakat érinti. Ezért egy esetleges fertőzés az előzetes tüdőbetegséggel küzdők számára különösen magas kockázatokkal járhat. Hogy milyen okból érinti a koronavírus SARS-CoV-2 pont a tüdőt, tudtommal még nem biztosan ismert. Azt viszont tudjuk, hogy az előzetes tüdőbetegséggel rendelkezők számára a koronavírussal való megbetegedés könnyebben járhat súlyos tünetekkel, és nagyobb a veszély az elhalálozásra is, mint az egészséges embereknél.

PARI-Blog: Miért vezet a tüdőbetegségekben érintett pacienseknél a koronavírussal vagy az influenzával való fertőzés gyakrabban komplikációkhoz, és jár nagyobb halálozási eséllyel?

Prof. Dr. Rainald Fischer: Mint ahogy már említettem, a COPD-s vagy a cisztás fibrózisos betegek tüdő nyálkahártyája folyamatos gyulladásban van, és ezáltal érzékenyebben reagál a fertőzésre. Ráadásul a tüdőnyálkahártya ellenállóképessége is csekélyebb. Így a vírus könnyebben és nagyobb károkat okozva terjed el a tüdőben. Minél jobban károsult a nyálkahártya, annál könnyebben jutnak be az olyan kórokozók, mint a baktériumok a nyálkahártáyba.

PARI-Blog: Minden krónikus légzőszervi betegségben érintett egyformán veszélyeztetett?

Prof. Dr. Rainald Fischer: A jelenleg úgy véljük, hogy nem egyformán értékelendő minden tüdőbetegség. Feltételezhetően az asztmások kevésbé veszélyeztetettek, mivel az ő hörgőnyálkahártyájukban csak allergiás gyulladás van jelen, és rendszerint nem alakul ki tüdőgyulladás. A COPD és cisztás fibrózisos pacienseket már erősebben veszélyeztetettnek tartjuk, mert itt a vírusos fertőzéstől függetlenül gyakrabban fordul elő bakteriális fertőzésből eredő gyulladás a tüdőben. Továbbá a tüdőkapacitás is közrejátszik a veszélyeztetettség mértékében. Azoknál, akik a FEV1 érték 50% alá esik, nagyobb kockázatokkal kell számolni. A 90% FEV1 érték feletti pácienseknél azonban csak kevésbé esnek a rizikócsoportba. Ezek mindenesetre csak becslések. Jelenleg csak kevés eset és számadat áll rendelkezésünkre a koronavírusról. Helytálló kijelentést sajnos csak pár hét vagy hónap múlva lehet tenni, ha az aktuális koronavírus-járvány lecsengett és kiértékelhetővé válik.

PARI-Blog: Melyik vírus a veszélyesebb a tüdőbeteg számára – az influenza vagy a koronavírus?  

Prof. Dr. Rainald Fischer: A legfőbb különbség az influenzavírusok és a koronavírus között jelenleg az oltásra való lehetőség. Pont az idei szezonban az influenza elleni védőoltás eléggé hatásosnak bizonyult, és erős védettséget adott az aktuális influenza ellen. A COVID-19 ellen most még nincs oltóanyag.

Az, hogy mennyire különbözik az influenza és a koronavírus közötti mortalitás, vagyis annak a valószínűsége, hogy a fertőzés halálhoz vezet, jelenleg nem lehet biztosan megmondani. Ezt momentán nehezen lehet megállapítani a Robert-Koch-Intézet által közzétett számadatokból. Most viszont úgy tűnik, hogy a koronavírus mortalitása csekély mértékben növekedett.

PARI-Blog: A krónikus tüdőbetegséggel élő emberek a mostani koronajárványtól függetlenül is hozzászoktak a higiéniás intézkedések betartásához és az embertömegek elkerüléséhez. Hogyan tudják magukat ezen kívül megvédeni?

Prof. Dr. Rainald Fischer: Az ajánlott higiéniás előírások betartása mindenképpen észszerű. A vírus elleni védekezésre a szájmaszk azonban feltehetően nem különösen alkalmas. Ehhez FFP3-maszkra lenne szükség, de ezt jelenleg alig lehet beszerezni. Ezenkívül egy ilyen maszk viselése eléggé kellemetlen lenne egy tüdőbeteg számára, mivel ez megnehezíti a légzést.

A légzőszervi megbetegedésekkel küzdők számára természetesen fontos, hogy rendszeresen elvégezzék az előírt inhalációs és gyógyszeres terápiákat. Ez persze a koronavírustól függetlenül is igaz. Ezeken kívül nem tudok további intézkedéseket javasolni.

A legfontosabb, hogy tudatosítsuk magunkban, hogy a fertőzések száma jelenleg nagyon alacsony. A fertőzésre való valóságos veszély az egyes páciensek számára nem igazán magas. Továbbra is nagyobb a kockázata az influenzafertőzésnek.

PARI-Blog: Az elmúlt hetekben fordultak elő influenza- vagy koronavírus-fertőzéses esetek a páciensei körében?

Prof. Dr. Rainald Fischer: Az utóbbi hetekben több páciensünk megbetegedett influenzában. Koronavírusos eset azonban nem ismert. Mindössze egy páciens találkozott feltehetően koronavírussal fertőzött személlyel.

PARI-Blog: Mit tanácsol az aggódó tüdőbetegek számára a jelenlegi helyzetben?

Prof. Dr. Rainald Fischer: Mindenekelőtt azt az egyet, hogy őrizzék meg a nyugalmukat, és ne essenek pánikba. A legfontosabb, hogy ne kérjenek azonnal a fertőzés legkisebb gyanújával is kórházi kezelést. Amíg nem jelentkeznek olyan egyértelmű tünetek, mint a légszomj, a rossz oxigénszaturáció, több napig tartó magas láz, kérjük, ne keressék fel a sürgősségi ambulanciát. Ez azért fontos, mert ha az egyébként kezelésre nem szoruló emberek lerohanják a kórházakat, akkor a valóban rászoruló pácienseket már nem tudják megfelelően ellátni. Jelenleg is épp folyik a koronavírus kezelésére szolgáló gyógyszerek kutatása, tesztelése. Ha ezek a kutatások pozitív eredményt hoznak, akkor már pár hét múlva rendelkezésre fognak állni a koronavírus-fertőzést kezelő célzott terápiák.

PARI-Blog: Milyen tanulsággal jár az aktuális helyzet?

Prof. Dr. Rainald Fischer: A tanulság, amelyet minden krónikus tüdőbetegnek az elmúlt hetekből le kell vonnia, az az, hogy jövő ősszel oltassák be magukat influenza és természetesen, ha már lesz oltóanyag, akkor a koronavírus ellen is. Még mindig akadnak olyan páciensek, akik nem adatják be az oltást. Az influenzaoltás ellen azt hozzák fel indoknak, hogy nem viselik jól az oltóanyagot, és utána pár napig gyengének érzik magukat. Ez a gyengeség viszont nem összehasonlítható az influenzával való tényleges megbetegedéssel. Az influenza egy súlyos, akár halálhoz vezető betegség, amely ellen könnyen és hatásosan védekezhetünk az oltással.*

*Az influenzaoltást minden évben újra kell fejleszteni, hogy az aktuális vírus ellen adjon védettséget. Ezáltal az oltóanyag nem hat minden évben egyformán jól és átfogóan az influenzavírusok ellen. Az influenzavírusok folyamatos változásban vannak.

Prof. Dr. Fischer, köszönjük a beszélgetést.

FONTOS: A Prof. Dr. Fischerrel való beszélgetés 2020. március elején zajlott. A kijelentések alapjául az aktuálisan rendelkezésre álló információk szolgálnak.

A közlemény nem terápiás ajánlás. Az egyes páciensek szükségletei személyenként eltérőek. A bemutatott terápiás szemlélet csupán példaértékű. A PARI azt ajánlja minden páciensnek, hogy konzultáljon a felelős szakorvosával, és megbetegedés gyanúja esetén forduljon kezelőorvosához.

Prof. Dr. Rainald Fischerről röviden

Képtalálatok a következőre: Prof. Dr. Rainald Fischer muko
Prof. Dr. Rainald Fischer

Prof. Dr. Rainald Fischer praktizáló belgyógyászati szakorvos, a pulmonológiára, sürgősségi gyógyászatra, alvászavarokkal kapcsolatos gyógyászatra és allergológiára szakosodott München-Pasingban. Azelőtt belgyógyászati és pulmonológiai szakorvosként, majd főorvosként tevékenykedett az Innenstadt München egyetemi klinikán. Prof. Dr. Rainald Fischer a Német Hegyi- és Expedíciós Orvosi Társaság Egyesületének (Deutschen Gesellschaft für Berg- und Expeditionsmedizin) alapító tagja és elnöke, továbbá a Mukoviszcidózis Orvosi Munkaközöség tagja.

Forrás: Pari.com
Fordította: Kenyeres- Gyulassy Kinga (2020.03.12)

Vissza a főoldalra