A tüdőben és a bélben a mikrobiális populáció a terápia ellenére változatlan marad
Egy németországi tanulmány kimutatta, hogy sem a testmozgás, sem a táplálkozási beavatkozások nem befolyásolták a mikrobapopulációt – amely jellemzően a tüdőfunkció romlásának és a cisztás fibrózisban (CF) a betegség progressziójának hátterében áll – a CF-ben szenvedők tüdejében és bélrendszerében.
Ez a mikrobiális populáció a betegek táplálkozásának és testmozgásának javítására tett erőfeszítések ellenére stabil maradt.
„Összefoglalva, hiányoznak a hatékony mikrobiom-moduláló terápiák a CF légúti mikrobióma erőteljes kórokozója [betegséget okozó] domináns jellemzőinek leküzdésére” – állapították meg a kutatók.
A csapat hozzátette, hogy “további vizsgálatokra van szükség annak megértéséhez, hogy melyik terápia destabilizálhatja a [CF-ben szenvedő emberek] betegséggel összefüggő domináns mikrobiális összetételét.”
„ A CF-bél- és légúti mikrobiom rugalmassága és stabilitása táplálkozási és testmozgási beavatkozások során ” című tanulmány a BMC Microbiology folyóiratban jelent meg .
Diéta, mozgásos beavatkozások hatásainak vizsgálata
A CF-re a ragadós és vastag nyák felhalmozódása jellemző, különösen a tüdőben, a gyomor-bélrendszerben és a reproduktív szervekben. Ezt a CFTR gén mutációi okozzák , amely utasításokat ad a CFTR fehérje előállítására, amely szabályozza a víz és a só áramlását a sejtekbe és kifelé. A tüdőben a nyálka felhalmozódása elősegíti a betegséget okozó mikrobák szaporodását. A csökkent mikrobadiverzitás és a betegséget okozó mikrobák megnövekedett dominanciája korrelál a tüdőfunkció hanyatlásával és a betegség progressziójával. Ezenkívül a bél mikrobiomában, a mikrobapopulációban bekövetkező változások összefüggésbe hozhatók a tüdőfertőzésekkel.
Mind az étrend, mind a testmozgás befolyásolhatja a mikrobák összetételét a CF-ben. Például a rostban gazdag étrend vagy az erjesztett élelmiszerek befolyásolhatják az immunválaszt. A CF-ben szenvedő betegeknél a probiotikumok – élő mikroorganizmusokat tartalmazó étrend-kiegészítők – szedése, amelyek célja, hogy a szervezetben egészségügyi előnyökkel járjanak, kevesebb tüdőgyulladással vagy a légúti tünetek hirtelen súlyosbodásával jár együtt. Ezek a kiegészítők csökkenthetik a gyomor-bélrendszeri gyulladást is. A bizonyítékok azonban korlátozottak.
Több tanulmány is összekapcsolta a testmozgást a bél mikrobiómának modulációjával. De a tüdő mikrobiomára gyakorolt esetleges hatást még nem vizsgálták. Most egy németországi kutatócsoport azt próbálta megvizsgálni, hogy a fokozott fizikai aktivitás, a táplálkozás javítása és a probiotikumok kiegészítése hatással lehet-e a CF-ben szenvedő betegek bél- és tüdőmikrobiómájára. Ebből a célból személyre szabott étrendet és edzésprogramot ajánlottak fel 18 CF-ben szenvedő betegnek egy évre (12 hónapra). A résztvevők között 10 (56%) férfi volt, a medián életkor 29,5 év volt. Egy kivételével minden betegnek (összesen 17-nek) volt hasnyálmirigy-elégtelensége , 14 betegnél pedig F508del mutáció volt legalább egy CFTR génkópiában. A hasnyálmirigy-elégtelenség akkor fordul elő, ha a szervezet nem termel elegendő mennyiségű enzimet a vékonybélben lévő élelmiszerek megemésztéséhez. Az F508del mutáció a leggyakoribb a CF-ben.
A klinikai értékeléseket és a mikrobiomértékelést a vizsgálat megkezdése előtt, három hónap elteltével és egy év elteltével végezték el. A vizsgálat során a résztvevők 42%-kal növelték heti edzésperceiket. Erő- és állóképességi edzéseiket egy sporttudós követte figyelemmel az interneten keresztül. Az eredmények azt mutatták, hogy a zsírmentes tömeg nőtt az edzéssel. A kardiopulmonális fittség stabil maradt, a tüdőfunkció pedig csökkent. A táplálkozási beavatkozásokat, tanácsadás formájában, az élelmiszer-súlyozási protokollok alapján ajánlották fel. A zsír- és fehérjebevitel 51%, illetve 28% volt, és nem változott a vizsgálat során. A CF-betegek számára a táplálkozási ajánlások szerint a zsírbevitel a teljes kalóriabevitel 35-45%-át, a fehérjebevitel pedig több mint 20%-át teszi ki.
Minden résztvevő probiotikumot – különösen Lactobacillus rhamnosus LGG-t – szedett a harmadik és a 12. hónap között.
A kutatók széklet- és köpetmintákat elemeztek, hogy felmérjék a táplálkozási és testmozgási beavatkozások hatását a bél és a tüdő mikrobiomára. Olyan paramétereket elemeztek, mint a mikrobiális diverzitás, gazdagság és dominancia. A csapat szerint az idő múlásával nem figyeltek meg különbségeket a diverzitásban, ami stabil mikrobióm-összetételre utal.
A tanulmány szerint a bélmikrobiómák „rugalmasak”
A mikrobiom összetétele minden egyes beteg esetében nagyon specifikus volt, és a betegség súlyossága befolyásolta. A CF súlyossága 8%-ban magyarázza a köpet mikrobiomában és 7%-ban a székletben tapasztalható varianciát. A betegséggel összefüggő mikrobák uralták a köpet összetételét. A Pseudomonas baktériumok dominanciája a közepesen súlyos tüdőbetegséggel függött össze, míg a Staphylococcus és a Streptococcus egyaránt domináns volt a jobb tüdőfunkciójú egyének tüdőmikrobiómájában . A tüdőmikrobiom esetében sem a képzési, sem a tüdőfunkciós paraméterek nem voltak összefüggésben a mikrobiom összetételének változásával. A bél mikrobiomában a tüdőfunkció, de nem az edzés gyakorisága vagy az idő, szignifikánsan összefüggött a mikrobiális változásokkal.
A kutatók szerint ez „a köpet stabilitására és a széklethez képest alacsonyabb összetettségére utal”.
Hiányoznak a hatékony mikrobiom-moduláló terápiák a CF légúti mikrobióma erőteljes kórokozója [betegséget okozó] domináns jellemzőinek leküzdésére.
A közelmúltban végzett antibiotikum-kezelés, akár orálisan, akár vénába (intravénásan), a mintavétel előtti két hétben, jelentősen csökkentette a bél mikrobióma változatosságát és gazdagságát. A hosszú távú antibiotikum-kezelési teher azonban csekély mértékben befolyásolta. Bár statisztikailag nem szignifikáns, a teljes antibiotikum-terhelés változása a székletminták mikrobiális összetételének körülbelül 10%-át magyarázza, a köpetminták esetében viszont alig 1%-át.
“A gyakorlatok és a táplálkozási beavatkozások ellenére a légúti és bélrendszeri mikrobiomok ellenállónak bizonyultak” – írták a kutatók. A reziliencia a mikrobiom azon képessége, hogy stabil állapotú összetételben maradjon, vagy visszatérjen ahhoz, amit itt a szignifikáns eltérések hiánya mutat ugyanabban a betegben vagy a betegek között.
“Bemutatjuk, hogy a CF légúti mikrobiómának ellenálló képességét a betegséggel összefüggő kórokozók magas stabilitása és dominanciája határozza meg” – tették hozzá.
A csapat megjegyezte, hogy a közelmúltban új, rendkívül hatékony CFTR-modulátor terápiákat hagytak jóvá. Ezek a „CFTR-modulátor terápiák potenciálisan felülmúlhatják a CF mikrobiomák bizonyított ellenálló képességét. A CF mikrobiom összetételével kapcsolatos jövőbeni vizsgálatokra van szükség ezen terápiák keretében” – összegezték a kutatók.
A szerzőről
Andrea Lobo, PhD Andrea Lobo a Coimbra-Portugáli Egyetemen szerzett biológiából és sejtbiológiából/idegtudományi doktori fokozatot, ahol stroke biológiát tanult. Posztdoktori és tudományos főmunkatárs volt a portói Egészségügyi Kutatási és Innovációs Intézetben, ahol a drogfüggőség témakörében az amfetaminok által kiváltott idegi plaszticitást tanulmányozta. Kutatóként 19 éven át Andrea több kutatási területen vett részt tudományos projektekben, a stroke, a génszabályozás, a rák és a ritka betegségek területén. Számos kutatási cikket írt lektorált folyóiratokban. 2022-ben a tudományos írás és kommunikáció felé mozdult el.
Az eredeti cikk itt olvasható: https://cysticfibrosisnewstoday.com/news/diet-exercise-interventions-dont-affect-microbiome-cf-study/
Comments are closed.