Press "Enter" to skip to content

A COVID-19 fertőzésről a cisztás fibrózis és egyéb krónikus tüdőbetegségek esetén

Az olyan krónikus tüdőbetegséggel, mint az asztma, a COPD és a cisztás fibrózis élők közül sokan egyre jobban aggódnak a koronavírus terjedése miatt. Ők kortól függetlenül mindannyian a rizikócsoportba tartoznak. A jelenlegi helyzetről, a krónikus tüdőbetegségek esetén történő COVID-19 fertőzéssel kapcsolatos veszélyekről és tapasztalatokról beszélgettünk Prof. Dr. Rainald Fischer tüdőgyógyásszal 2020. március 27-én.

PARI-Blog: Prof. Dr. Fischer, Ön hogy értékeli a krónikus tüdőbetegséggel élők koronavírus miatti aktuális veszélyeztetettségét?

Prof. Dr. Rainald Fischer  mondja  el a tudnivalókat a COVID-19-e kapcsolatba
Prof. Dr. Rainald Fischer

Prof. Dr. Rainald Fischer: Az elmúlt hetekben általánosságban nőtt a fertőzésveszély. Ezzel természetesen a tüdőbetegeké is. A fertőzés többnyire azokat fenyegeti, akik az utóbbi három-négy hétben a megszokott módon érintkeztek másokkal. Pár napja beszéltem az egyik CF-es páciensemmel, az élettársának pozitív lett a koronavírus tesztje. Valószínűleg egy munkahelyi tárgyaláson fertőződött meg.

A CF-es páciens pedig feltehetően elkapta a barátnőjétől a vírust. A partner és a CF beteg is enyhe COVID-19 tünetekkel esett át a betegségen. Mivel nem voltak súlyos tünetei, nem tesztelték a CF-es beteget. Ebben az esetben orvosi értelemben nem volt jelentősége a tesztnek. A CF-es betegnek mindenképp 14 napos karanténba kellett vonulnia. Csak a szükséges esetben szabad tesztet végezni, mert egyelőre korlátozottak a tesztelési lehetőségeink.

PARI-Blog: Az említetten túl vannak további ismert COVID-19 fertőzéses esetek a CF-es páciensek vagy más krónikus tüdőbetegek között?

Prof. Dr. Rainald Fischer: Az múlt héten húsz gyanús eset fordult meg a praxisban, de mindnek negatív lett a tesztje. Asztmások, COPD páciensek és CF-esek is voltak közöttük. Pár napja telefonkonferenciát tartottunk 23 németországi cisztás fibrózis ambulanciával közösen, hogy megosszuk egymással a koronavírussal kapcsolatos tapasztalatainkat. Három ambulancia is beszámolt fertőzött CF-es páciensekről, mindegyik helyszínen három beteg volt érintett. Ezen kívül öt COVID-19 pozitív CF-es esetről értesültünk Londonból.

Mindegyik érintettnél enyhe lefolyású volt a betegség, egyikőjük sem szorult kórházi ellátásra. Tehát pillanatnyilag mintegy tíz enyhe tüneteket mutató esetről tudunk Németországban.* Ezek az egyedi esetek okot adnak az optimizmusra, hogy a COVID-19 nem érinti sokkal súlyosabban a CF pácienseket, mint az egészséges embereket. De itt hangsúlyozni szeretném, hogy csupán egyedi esetekről van eddig szó. Nincs olyan orvosi tanulmány, amely ezt a feltételezést megerősítené.

PARI-Blog: A tíz CF-es páciens enyhe lefolyású COVID-19 fertőzése bíztatóan hangzik. Tudna esetleg többet mondani a páciensekről, mint például életkor, általános egészségi állapot, hogy és hol történt a fertőzés stb.?

Prof. Dr. Rainald Fischer: Mindegyik páciens felnőttkorú, vagyis 25 és 45 év közötti. Férfiak és nők is egyaránt érintettek. Sokuk alacsony vagy súlyosan alacsony légzésfunkcióval rendelkezett, vagyis 50% körüli FEV1-értékkel. Egyikük sem szorult állandó oxigénre. A fertőzés a családi, baráti vagy ismerősi körben történt. A legtöbb CF-es páciens a koronától függetlenül is általában óvatos, és igyekszik kerülni a tömeges helyeket. Szóval egyikük se vett rész korona-party-n vagy hasonlón.

PARI-Blog: Alapvetően abból indulunk ki, hogy a krónikus tüdőbetegek súlyosabb lefolyású COVID-19 fertőzésre számíthatnak. Van arról feltételezés, hogy a CF esetén miért nem ez történik?

Prof. Dr. Rainald Fischer: Lehet a véletlen műve is, hogy az ismert tíz CF páciensnek enyhe lefolyású COVID-19 megbetegedése volt. Hogy igazolhassuk ezt a feltételezést, még várnunk kell. A szakértők szerint Németországban még csak ezután következik a nagy fertőzéshullám. Ebben az esetben a következő hetekben a CF-es páciensek közül is több fertőzöttre kell számítani. Csak akkor derül ki, hogy a jelenlegi enyhe lefolyás egyéni vagy általános eset-e, ha több CF-es beteget érint a COVID-19 fertőzés.

Ennek ellenére már most vannak megközelítések és feltételezések, hogy miért védekezik jobban a cisztás fibrózisos páciensek szervezete a koronavírus ellen, mint ahogy azt eddig feltételeztük. A háttérben a következők állhatnak: Úgy tűnik, hogy a súlyos lefolyású COVID-19 fertőzések gyakran az úgynevezett citokinek megemelkedett termelésével járnak. A citokin a sejtek vivőanyaga, amelyet fertőzés során kibocsátanak. A nagyon magas citokintermelés vezet a tüdőben bekövetkező súlyos tünetekhez, és a test további részeire kihathat. A feltételezés alapján a cisztás fibrózisos páciensek immunrendszere nem reagál olyan magas citokin-kibocsátással a koronavírusra, mivel a CF-es betegek tüdejében rendszeresen vannak jelen a fertőzések és gyulladások.

Tehát az immunrendszer úgyszólván már hozzászokott ehhez az állapothoz. Ezért lehetséges, hogy a mukoviszcidózisos páciensek nem reagálnak olyan súlyosan a koronavírusra. De még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy ez egyelőre csak egy feltételezés, amelyre a jelenlegi esetekből következtettünk. Ezt a feltevést nem támasztják alá számadatok. De ennek a gondolatmenetnek a segítségével, ha ez a továbbiakban is érvényes marad, jobban megérthetjük a COVID-19 cisztás fibrózisos páciensekre gyakorolt hatását. Ezért született már kezdeményezés a koronavírus dokumentációjára a német mukoviszcidózis-nyilvántartásban.

PARI-Blog: Mit gondol az asztmások és a COPD páciensek helyzetéről?

Prof. Dr. Rainald Fischer: Az asztmások esetében nem tartom a COVID-19 fertőzést kritikusabbnak az átlagnépességénél (szerk. interjú). A COPD páciensek esetében már más a helyzet, különösen azoknál a betegeknél, akik szaturációja tartósan 93-94% alatt van vagy oxigénre szorulnak. Őket súlyosan veszélyezteti a fertőzés, mivel jobban megviselné őket a szaturáció süllyedése. A praxisban rájuk kell a leginkább figyelni.

PARI-Blog: A helyzet nagyon komoly. Sokaknak mindennapos gondokkal kell megküzdeniük. Mihez tartsák maguk jelenleg a tüdőbetegségben érintettek?

Prof. Dr. Rainald Fischer: Az elszigeteltség, a fokozott higiénia és a távolságtartás most a legalapvetőbb intézkedések. A tüdőbetegnek szigorúan be kell tartaniuk ezeket. A fertőzést most mindenképpen el kell kerülni. Tudunk olyan klinikákról, ahol a lélegeztetésre szoruló súlyos esetek száma megnövekedett. Ezért a legnagyobb óvatosságra van szükség. A koronavírus roppant fertőző. Ezt egy másik CF-es páciens esete mutatja. Ő egy tünetmentes ismerősével tett ötperces autóút alatt fertőződött meg, akit azután pár nappal pozitívra teszteltek. Kis, zárt tér frisslevegő nélkül a zárt ablakoknál, kevés távolság – a koronavírus már ilyen körülmények között is nagyon könnyen és gyorsan megfertőzhet valakit. Ezt tartsa mindenki fejben, és jusson eszébe minden hétköznapi helyzetben.

PARI-Blog: Sok tüdőbeteg számára mindennapi rutin a porlasztóval végzett inhaláció. Van esetleg arról információ, hogy ez hatással lehet-e a koronavírusra?

Prof. Dr. Rainald Fischer: Az inhaláció mindenképpen elősegíti a váladék oldását a tüdőből. Ezért az inhaláció fontos része például a CF kezelésének.  A légúti problémákkal küzdő páciensek a megszokott módon folytassák az inhaláció elvégzését.

PARI-Blog: A koronavírus az orrban is előfordul. Ebből következően segítheti az orröblítés a fertőzés megelőzését vagy kezelését? 

Prof. Dr. Rainald Fischer: Az orröblítés már régóta a vírusos megfázásos betegségek megelőzésére és kezelésére szolgál, továbbá a pollenallergia esetén is ajánlott. Az orröblítéssel mechanikusan tisztíthatjuk és átmostathatjuk az orrnyálkahártyát, ezzel megszabadulva a benne lerakódott nyáktól, lerakódásoktól és a kórokozóktól, mint a pollenek, baktériumok és vírusok. Ezáltal ez egyszerű és valószínűleg hatásos módja lehet a védekezésnek és a kezelésnek. Mivel az orrüregből kiöblített vírusok már nem okozhatnak több kárt.

PARI-Blog: Hogyan járjanak el a tüdőbetegek az orvosi időpontjaikkal?

Prof. Dr. Rainald Fischer: Minden kapcsolat a külvilággal kockázattal jár. De mivel a jelenlegi helyzet még hónapokig is eltarthat, és az orvoslátogatást sem lehet örökké elhalasztani, előbb-utóbb minden páciensnek sort kell rá kerítenie. A stabil állapotú betegek esetén ez nem annyira sürgető, mint az ingadozó állapotúak esetén. A mi praxisunkban a pácienseink 30-40 százaléka a fertőzéstől való félelem miatt lemondta az időpontokat. Mindannyian azon vagyunk, hogy lehető legjobban redukáljuk a fertőzésveszélyt. A várókban csökkentettük a székek számát, és 2 méteres távolságban helyeztük el őket egymástól.

A váró és az orvosi szoba ablakait nyitva tartjuk, hogy biztosítsuk a jó szellőzést. Az ápolószemélyzet szájmaszkot hord, hogy megelőzzék a vírus előre nem látható terjedését, ha ismeretlen COVID-19 fertőzöttel lenne dolgunk. A légzésfunkció mérésére szolgáló kabinban UV-fényű légtérfertőtlenítő-gépet helyeztünk el, hogy a lehető legalacsonyabban tartsuk a víruskoncentrációt. A rendelésre akut tünetekkel érkező pácienseket elkülönítjük a tünetek nélküli páciensektől. De a tünetmentes koronavírus fertőzöttek miatt mindig van esély a terjedésre. Ezért a tünetek nélküli pácienseknek is szájmaszkot kell viselniük, hogy kisebb vírusmennyiséget lélegezzenek be, ha találkoznának fertőző pácienssel.

PARI-Blog: Terveznek a járvány időszakában telefonos orvosi konzultációs lehetőséget vagy hasonló megoldásokat biztosítani?

Prof. Dr. Rainald Fischer: A CF-es páciensekkel igen. 2020 júniusától indul egy projekt, amely lehetővé teszi a videós konzultációt. A légzésfunkciós vizsgálatot pedig egy otthoni mobil spirométeren végezzük. Ezzel viszont nem oldjuk meg azt a problémát, hogy a CF-es betegeknél rendszeresen van szükség vérvételre és köpetmintára. Ezt csak egy orvosi látogatás alkalmával lehet levenni.

PARI-Blog: Fontos, hogy a tüdőbetegségben érintettek rendszeresen végezzenek otthoni méréseket, hogy ezáltal gyorsabban felismerjenek egy lehetséges COVID-19 fertőzést? Itt például az otthoni spirometriára vagy a szaturáció mérésére gondolok.

Prof. Dr. Rainald Fischer: Véleményem szerint nem fontos a szigorúbb otthoni mérés. Ez valószínűleg csak még nagyobb pszichikai nyomás alá helyezi a beteget. Mindenesetre, ha a páciens érzékeli egy légúti fertőzés megjelenését vagy panaszok fellépését, akkor ajánlott az értékek fokozott mérése, hogy jobban megfigyelje a betegség lefolyását. Ebben az esetben a szaturáció mérése lenne a legfontosabb paraméter, de csakis az orvos utasításai szerint, mert az értékek ingadozónak tűnhetnek.

PARI-Blog: Fentebb említette a szájmaszkot. Ajánlja a tüdőbetegségben érintetteknek a szájmaszk hordását, ha elhagyják otthonukat?

Prof. Dr. Rainald Fischer: Igen, két okból is. Az egyik, hogy bárki lehet vírushordozó anélkül, hogy tudna róla. Ha viseli a szájmaszkot, akkor csökken az esélye, hogy másokat megfertőzzünk. A másik ok, hogy úgy tűnik a COVID-19 fertőzést befolyásolja a belélegzett és a szervezetünkbe jutotott vírusterhelés. A tüdőbetegeknek kell leginkább figyelniük arra, hogy csökkentség a lehetségesen belélegezhető vírusmennyiséget. Ha egy érintettnek el kell hagynia az otthonát, és közösségbe megy, például ide tartozik az orvosi rendelés is, akkor mindenképpen vegyen fel szájmaszkot.

PARI-Blog: Nem stigmatizál a szájmaszk viselése? És Ön mit gondol a kézzel varrott szájmaszkokról?

Prof. Dr. Rainald Fischer: Nincs semmi elítélendő a szájmaszk viselésében. A tüdőbetegséggel élőknek nem szabad ettől tartaniuk. Úgy feltételezem, hogy hamarosan nálunk is, mint az ázsiai országokban, hétköznapi jelenség lesz a szájmaszk viselése. Alapvetően a FFP3-maszkok biztosítják a legjobb védelmet, de ezekhez most alig lehet hozzájutni. Ezért használhatnak saját kezűleg varrott maszkokat is, ezeket cserélhető betétekkel vagy vattapárnával érdemes kibélelni. Hangsúlyozom: Ez a fajta szájmaszk nem kínál teljes védelmet. De valószínűleg segít a tüdőbe jutó vírusmennyiséget redukálni, ezzel csökkentve a betegség súlyosságát. Ez a tüdőbetegeknél még fontosabb, mint az egészségesek esetében. A koronával való fertőzés ellen a legjobb védelem azonban az izoláció. Ezt sajnos egyértelműen kijelenthetjük.

PARI-Blog: Meddig tartsák be a tüdőbetegek az izolációt?

Prof. Dr. Rainald Fischer: Én személyesen mindenkinek azt tanácsolom, hogy ha lehetőség van rá, akkor minél kevesebb kapcsolatba lépjen a külvilággal. A következő hetekben és hónapokban a fertőzésveszély feltehetően növekedni fog. A járvány tetőzése után is fenn fog állni a fertőzés veszélye. Ezért a járvány tetőzése után is érdemes lenne az izolációt addig fenntartani, amíg lehetőség lesz a védőoltásra. De ez egy igen hosszú időszak.

Valószínűleg nem reális, hogy ezt elkülönülve lehessen tölteni. A következő hónapokban viszont mindenképp kerülni kell a tömeget és a másokkal való érintkezést. Ha el kell hagyni a házat és találkozunk másokkal, természetesen lehetőleg kevés emberrel, akkor a szájmaszk viselése segítő óvintézkedés lehet. Azt is jó lenne tudni, hogy ki az, aki már immunissá vált. De még erre is várni kell.

PARI-Blog: Prof. Dr. Fischer, köszönjük a beszélgetést.

*A szám alapja: Három pozitívan tesztelt CF-es páciens. Egy esetnél, amelynél a COVID-19 nem lett teszttel kimutatva, a tünetek és a pozitívra tesztelt barátnővel való kapcsolat alapján bizonyítható a betegség.

Prof. Dr. Rainald Fischerről röviden:

Prof. Dr. Rainald Fischer praktizáló belgyógyászati szakorvos, a pulmonológiára, sürgősségi gyógyászatra, alvászavarokkal kapcsolatos gyógyászatra és allergológiára szakosodott München-Pasingban. Azelőtt belgyógyászati és pulmonológiai szakorvosként, majd főorvosként tevékenykedett az Innenstadt München egyetemi klinikán. Prof. Dr. Rainald Fischer a Német Hegyi- és Expedíciós Orvosi Társaság Egyesületének (Deutschen Gesellschaft für Berg- und Expeditionsmedizin) alapító tagja és elnöke, továbbá a Mukoviszcidózis Orvosi Munkaközöség tagja.

FONTOS: A Prof. Dr. Fischerrel való beszélgetés 2020. március 27-én zajlott. A kijelentések alapjául az aktuálisan rendelkezésre álló információk szolgálnak.

Forrás: Pari.com
Fordította: Kenyeres- Gyulassy Kinga (2020.03.27)

Első interjú

Vissza a főoldalra